114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról (a megtekintéshez kattintson IDE)

A fenti törvény figyelembe vételével egyesületünk a következő nevezetességeket javasolta a települési értéktárba:

  • Városháza
  • FAKSZ-házak
  • Bagolyvár
  • Láng Ida munkássága
  • Lakatos Menyhért munkássága
  • Sárréti Birkapörkölt-főző verseny
  • Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely
  • Népi Írók Szoborparkja
  • Holt-Sebes-Körös Vésztő-Mágori szakasza
 

   VÁROSHÁZA

 

 

       A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

A XIX. század végén é s a XX. század elején az egész országban hatalmas építkezések voltak,  ekkor épült az Országháza, a Vásárcsarnok, új hidak, utak, vasutak, és sok más hasonló épület és építmény létesült abban az időben.Vésztőn az új községháza építésének két oka is volt. Az egyik, hogy a községházának addig helyet adó épület régi és korszerűtlen volt, amit bizonyít az is, hogy az új felépültét követően lebontásra került. Ezért más az 1880-as évek végén ’90-es évek elején döntött a község képviselő-tesülete arról, hogy évente letétébe helyez egy bizonyos összeget, amelyből néhány év múlva elkezdődhet az építkezés. A másik ok pedig meg is gyorsította a megvalósítást, hogy a parlament 1894 őszén elrendelte a születés, házasságkötés és halálozás állami anyakönyvezését, s az anyakönyvi hivatalt Vésztőn nem volt hova tenni. Természetesen más gondok is voltak ekkor tájt Vésztőn, amelyek megoldásra vártak. Így például az óvodások is kinőtték az óvodájukat és a csendőrségnek sem volt megfelelő helye, valamint az orvosnak és a jegyzőnek sem tudtak szolgálati lakást biztosítani. S ha már építeni kellett eleink csokorba fogták ezeket a gondokat, s egy huszárvágással többet is megoldottak közülük.„Új községház építési pénztárt” létesítettek, melyet évenként 500.-Ft hozzájárulással gyarapítottak.Az épület tervezésére pályázatot írtak ki, melyre 29 pályamű érkezett. Az első díj (750 Korona) Szuhy József, míg a második díjat Opaterny Flóris (250 Koronát) kapta.Az épület nagyon gyorsan felépült, hiszen már 1903 év végén egy részét már használatba is vették. 1905. december 7-én az előjáróság elfogadta a Tiszai Géza kir. mérnök, mint hatósági szakértő által előterjesztett jegyzőkönyvet, amely már az új községháza, óvoda, és csendőrlaktanya utó felülvizsgálatáról szól.A Községháza felépítéséhez a település tehetősebb polgárai is hozzájárultak.A kapubejáratnál sokáig tábla hirdette a községháza építésére adományozók nevét, mint pl. Wenckheim Friderika, Wenckheim Lajos, Weinckheim László, Kiss Mihály, Ökrös Zsigmond, Pardi család stb.1950-től a rendszerváltásig a községháza „tanácsháza” lett, majd – a várossá válásig – ismét községházaként szerepelt…


 
 

      Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

A térségben Vésztőn található a legimpozánsabb Városháza. Kiemelkedő az a tény, hogy az 1800-as évi tervezésekor is községházának tervezték, és átadása óta mindig azt a szerepet töltötte be. Az elmúl 111 év alatt több alkalommal renoválták, végeztek állagmegóvó fejújításokat.Műemlék jellegű épület, melynek stílusa: neoreneszánsz.

 

 FAKSZ-HÁZAK

 

      A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

 

 1925 karácsonyán árvíz sújtotta a település északi részét, melynek következtében ezen a településrészen alig maradt egy-két ház állva.
A FAKSZ v. FAKISZ házakról elég kevés ismeretanyag áll rendelkezésemre, egy biztos, hogy az árvíz után épültek, valószínűleg Kós Károly készítette a típusterveket, ekkor kaphatott megbízást a Bagolyvár tervezésére is.
Az építkezést az állam az úgynevezett FAKSZ kölcsönből (Falusi Kislakások Építő Szövetkezet) kezdte szervezni, illetve több mint tíz darabból álló vésztői árvizes képeslapot bocsájtott ki, és az ebből befolyt összeget is támogatásra fordította. Ez a kölcsön v. hitel (FAKSZ) viszont nem készpénzben, hanem építőanyagban állt a lakosok rendelkezésére.      Innen származik az elnevezés is.Az újjáépítéshez hallatlan összefogással nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is érkeztek támogatások, ami a térség országgyűlési képviselőjének,  Temesváry Imre szervező munkájának köszönhető. Ezért kapta meg a községtől a díszpolgári címet. Az építkezések már az árvizet követő tavasszal megkezdődtek. Az építkezéshez az Országos Nép- és Családvédelmi Alap is hozzájárult, ezért kapták az ONCSA-házak elnevezést is. Nagyon sok ház épült a fent említett támogatások révén Vésztőn. A házak jellegzetessége az, hogy az alap és alaptól felfele 1,50 m magasan terméskőből építették a falakat,így védelmet biztosított egy újabb árvíz idején.  Az egész településrész aránylag rövid időn belül újjáépült.  Az ünnepélyes átadásukon részt vett Horthy Miklós is. Ezt a településrészt kezdetben Horthy- falvának is nevezték.

 

 

 

 

 

   Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

 Magyarországon igaz nem egyedülálló építkezési mód és stílus volt abban az időben, de azóta nem készültek hasonlók. A népies stílus tündéri épületeia Faksz-házak. A tervező személye is meghatározó, valamint nem áll védettség alatt, ezért a Sinka-ház kivételével veszélyes, hogy lepusztulnak, vagy esetleg lebontják őket. 

  BAGOLYVÁR

 

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

A Vésztői Bagolyvár szerepel Magyarország Műemlékjegyzékében, védettségi törzsszáma 9457. A műemlékjegyzék szerint a boronafalu villa tervezője Kós Károly, az építtetője Petrovszki György ügyvéd. A Bagolyvár Vésztőn a Holt-Sebes-Körös jobb partján helyezkedik el, korábban igazi csodálatos környezetben.

Az épület terveit az ügyvéd maga rendelte meg Kós Károlytól, miután 1924. augusztus 25-én megvásárolta a telket. Az építkezés késett, mivel 1925 karácsonyán a Sebes-Körös árvize elönti az egész területet.
1928-ban kezdődött az építkezés és a feljegyzések szerint az építőanyagokat Erdélyből szállították vasúton: pl.: az épület kövét Kézdivásárhelyről. Visszaemlékezők szerint „…leborították az építőanyagokat a kövesre és nem lehetett tőle elférni”. A növényeket, a kert fáit is Erdélyből vásárolták.
1929-re készült el az épület, amely több részre bontható:
-          szuterén
-          emelet
-          tetőtér
-          padlás
Szuterén: konyha, faraktár, nyárikonyha (utcai részen), benne sparhelt (télen a tetőtérben főztek), abból nyíló kamra. A mosókonyha, itt húzták karos szivattyúval a vizet a padlástéri víztartályba. Volt egy cselédszoba – a mosókonyha és a kamra között- de ezt nem használták.
Emelet: nagy ebédlő, ebből üvegfallal nyíló hálószoba és az előszobából nyílott a fürdőszoba.
Tetőtér: itt volt az ügyvédi iroda, nyitott kilátóval.
Padláson volt egy 300 literes víztartály, amely a lakás vízellátását biztosította
 
Az épületet különböző fajtájú nemes rózsák vették körül (erről kapta a szomszédos utca a nevét, Rózsa u.), melyek késő őszig nyíltak a fenyők között.
Az udvaron lévő szökőkút az épülettel egy időbe készült.
 
 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

A térségben egyedülálló építmény és Kós Károly a XX. század egyik legnagyobb hatású építészének tervei alapján készült. Kós Károly hosszú és kiemelkedően termékeny életet élt, alkotásai Erdélytől Budapestig terjednek. Munkásságának egyik legkiemelkedőbb eredménye Erdély népi építészetének feltérképezése, majd a magyar, román, és szász jegyek ötvözésével önálló stílus létrehozása.A Vésztői Bagolyvár ezért is olyan értékes, mert a fent említett stílusjegyek ötvözéséből áll.

 


  LÁNG IDA

 

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

Láng Ida 1889-ben Vésztőn látta meg a napvilágot. Életművének a jelentős része egészen a legutóbbi időkig ismeretlen volt a nyilvánosság számára. A vésztői fakereskedő családból származó Láng Ida Eperjesen és a kulturális szempontból, akkor fénykorát élő Nagyváradon végezte tanulmányait és kezdte pályáját az 1900-as évek legelején. Alkotásai egy fiatal nő, majd később érett művész vallomásai az őt érintő, érdeklő világról, mesterien rejti toposzai mögé zsidóságát, mély érzéseit. Az 1910-es években lett a vésztői Láng Gyula fakereskedő és nagy műveltségű polgári iskolai tanár felesége. A vidéki elzártságban, egy, a líra iránt kevéssé fogékony világban, feleségként és anyaként kellett helytállnia, költőként és művészként igazán sosem kaphatta meg az őt illető helyet. Azt a magányosságot fogalmazza meg akkor is, amikor Levél Tomiból című prózai írásában Rómából távoli száműzetésbe küldött Ovídiusz tragikus művészi sorsára tesz utalást. Versei, regényei, tárcái és kritikái külföldi, fővárosi és vidéki lapokban jelentek meg, rendszeresen publikált a Magyar Asszonyban és Az Újságban. Ismert műgyűjtő volt, 1933 óta rendes tagja a Gyóni Géza Társaságnak. 1944 elején még megjelenhetett utolsó verseskötete, a Tündöklő híd, amely azonban már nem kaphatott elismerést, a súlyos beteg költőnőt családjával együtt a vésztői gettóba vitték be, állapotának romlása miatt a békéscsabai kórházba szállították. A kórházban nem maradhatott, a békéscsabai gyűjtőtáborba került, ahol családjától elválasztva, magányosan 1944 júniusában, a deportálás előtti napokban halt meg. Sírja a helyi zsidó temető hátsó parcellájában található, rajta a felirat csupán ennyi: Láng Ida- írónő.

 

  Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

Láng Idának  A Tündöklő híd nyomában című verseskötete a legnagyobb életműve. Láng Ida az ősz hivatásos dalnoka volt, nem csak írt, hanem festett szavaival. Verseiben múltidéző teliholdas álmokat alkotott a mindennapokba, a szomorúságot emelte mesteri szintre, tovarohanó pillanatokat élt át maximális intenzitással, és mindebből születtek felejthetetlen képek költeményeiben.
Ősenergiákat megmozgató delejes álom látásszerű képekben olvasztotta össze az alkonyt és a hajnalt. Zenélt, táncolt, viharokat vészelt át, majd megpihent és feloldódott az őszben. Önmagát fáradt ősök utódjának, bús bolyongónak titulálta, mint egy de6terminálba ezzel verseinek hangulatát. Búskomor, ám ugyanakkor angyali derűvel nevető képei is az övé. Tolla nyomán porcelán figurák kelnek életre, lakatlan paloták báltermei népesednek be újra, nem létező kapukon keresztül tör be a képzelet világába, az ősz párbeszédet folytat a leveleket ágról letépő széllel és a piros pozsgás arcú teliholddal, életre kelnek a csillagok is, egy szív színes álmaivá elevenedik az egész világ.

 

 

 LAKATOS MENYHÉRT  

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

Lakatos Menyhért 1926-ban Vésztőn született és 2007-ben halt meg Budapesten.  1954-ben a nagykőrösi nép kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács igazgatási osztályvezetője lett. 1955-62-ben Szarvason és Nagykőrösön üzemmérnök, 1964-től a Cigány Téglagyár igazgatója volt. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológia kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa. 1973-től szabadfoglalkozású író. 1988-től a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották, számos magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben is tevékenykedik. Írásait rendszeresen közölte a Romano Nyevipe, a Cigány Kritika, a Rom Som, de más folyóiratok is. 
1977 márciusában az Állami Déryné Színház mutatta be az Akik élni akarnak című két részes színművét. Néhány könyvét a nagy érdeklősre tekintettel többször is kiadták. Munkásságáért 1976-ban Füst Milán-díjat, 1976 és 1993-ban József Attila-díjat kapott, 1986-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1999-ben pedig a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el a hazai cigányság kulturális életében és a magyar kultúra terén szerzett érdemeit. 2006-ban Vésztő Város díszpolgári címmel tüntette ki.

 Lakatos Menyhért életének egy részében nap mint nap tanúja volt a cigányság mindennapi nyomorúságának. Tapasztalta azt, hogy a mélyszegénységben élőknek esélyük, sőt reményük sincs a minőségi életre. A rendszerváltás legfőbb vesztesei a cigányság. Iskolázatlan, képzetlen emberek küzdenek a napi megélhetésért. Tulajdonképpen semmijük nincs csak a kultúrájuk. Melynek fő eleme a zene, vígság, úgynevezett búfelejtés. Lakatos Menyhért minden egyes művében a cigány hagyományokat helyezi előtérbe.

Az író minden irodalmi műfajban – vers, próza - maradandót alkotott, írt gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt.

 

 Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

 

 

Az író minden irodalmi műfajban – vers, mese, regény, elbeszélés, forgatókönyvíró  - maradandót alkotott, írt gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. Művei irányt mutathatnak a felnövekvő cigány nemzedék számára, ő maga is példaképe a nemzetének.  

 

 SÁRRÉTI BIRKAPÖRKÖLTFŐZŐ-VERSENY

 

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

A Sárréti Birkapörköltfőző-verseny Vésztő Mágoron az észak-békési térség legnagyobb múlttal rendelkező gasztronómiai eseménye, mely része a megyei gasztronómiai fesztiválsorozatnak is.

A Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely közel 14 ha területének idegenforgalmi látványossága, látogatottsága tálcán kínálta annak a lehetőségét, hogy itt nagyobb szabadtéri rendezvényeket lehet tartani. Így vetődött fel az a gondolat, - 1990-ben – hogy a „Soproni Piknik”-hez hasonlóan itt is lehetne –

 

edfwsdffgar